Dalszövegek keresése

A legújabb magyar és angol dalszövegek

Találatok száma: 10278

Egyszer Egy Éjszaka

Egyszer egy éjszaka
Nem mentem én haza.
Jaj, Jaj de a szívem
Meghalok ha máma nem látlak Téged.
Mert jaj, jaj meghalok, ha máma nem
Látlak Téged.

Csóró leány vagyok,
Hazudni nem tudok.
Jaj, jaj de a szívem, nem bánod,
Ha meghalok én Te érted.

Mert jaj, jaj, jaj, jaj, meghalok ha máma nem
látlak Téged.
Mert meghalok Te érted, megszakad a
szívem.
Mert jaj, jaj, de a szívem
Nem bánod, ha meghalok én Te érted.

[Szájbőgő]

Egyszer egy éjszaka
Nem mentem én haza.
Jaj, Jaj, de a szívem
Meghalok ha máma nem látatlak Téged.
Mert jaj, jaj, jaj, meghalok ha máma nem
Látlak Téged.

Csóró leány vagyok,
Hazudni nem tudok.
Jaj, jaj, de a szívem, nem bánod,
Ha meghalok én Te érted.

Mert jaj, jaj, jaj, meghalok, ha máma nem
Látlak Téged.

[Szájbőgő]

Egy van

Józanság leszavazva, látod itt állok besavazva
A zene csak dübörög a ládákból
Mellettem meg csapkodnak a fények
Vörösek, sárgák, zöldek, kékek

Józanság, gyere holnap, ma éjjel mondjuk kirabolnak
Legalább te maradj meg nekem, hogy
Holnapután is érezzem, hogy élek
Hogy úgy érezzem, élek

Indultam, érkeztem
Nem tudtam, kérdeztem
Elvágtam, véreztem
Hogy fáj, azt éreztem
Látod, én nem haragszom rátok
Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz, de
Válasz csak egy van: egy van!

Józanság, mi a pálya? Nem hallom, gyere kiabálj!
A hangoktól már megsüketültem
A fülembe forró ólom folyt
Persze ez már régen volt

Józanság, nekem elegem van, menjünk innen
A kirakatban csak a sok buta báb
Karok és láb, néz rám és én úgy érzem megfojt
Mondom neked én úgy érzem megfojt

Indultam, érkeztem
Nem tudtam, kérdeztem
Elvágtam, véreztem
Hogy fájt, azt éreztem
Látod, én nem haragszom rátok
Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz de
Válasz csak egy van!

Bárhonnan nézed: van kezdet, van végzet
Van álom, van élet; van öröklét ígéret
Hát látod, én nem haragszom rátok
Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz de
Válasz csak egy van: egy van!

Emlékezz rám

Szerelmem még zakatol az eltűnt szavak vágányán,
Mondd hogy te is így érzed és halálomig várnál rám
Számomra az elmúlt idő lett a menedékem,
Pár emlékkel most rólad mégis megelégszem.
Félve nézünk egymásra mert kezedben az életem
Az idő tőlem elrabolna és nekem kell megvédenem
Hogyan állítsam meg? Kérlek mondd el és én úgy fogom!
Már nem akarok felnőni... halkan suttogom...
Eltűnnék elbújnék, de bárcsak láthatnád
Mert számtalan év nem volt elég amíg vártam rád
De ha nehéz lesz, én úgyis megszököm
Az elmúlás integet és gyáván elköszön
Szívem zenedoboza magát kinyitni még képtelen
Bezárva hallgat benne pár kósza érzelem
Nem hitt bennem más, végül te mondtál le rólam
Ez egyedül nem megy te kellesz hogy megoldjam!

Refrén:
Emlékezz rám mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

Emlékezz mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

Múlnak az évek a szalag lejárta után,
Halványuló lényem egy emlék marad csupán
Egy eltévedt világban egy szenvedélyes lélek,
Ki úttalan utakon ködös rengetegbe tévedt
Végső lehelettel égbe küldött kívánságom nem más
Csak emlékemet őrizd meg bár tudom úgyis megvársz
Egy kis helyet hagyj meg nekem ahol nyugalomra lelhetek,
Hogy tudjam azt nem feled el a szíved mikor elmegyek!
Oly messze száll a szó, de távol még a cél
Vajon megkapod e mindezt, ugyan nálad partot ér?
A semmibe fog veszni vagy a világ zárja magába
Lesz ki befogadja vagy a magány küldi halálba
Bizonytalan jövő, bizony nem tudom mit tartogat
De bízom benne egyszer talán hallom még a hangodat
Karjaimba borulva csókolod a szám
De addig annyit kérek mindig emlékezz rám...

Emlékezz rám mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

Emlékezz mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

Hiányzol néha még, látom az arcodat
De a filmünk véget ért és nem úgy mint az alkonyat
Mert elsötétült minden már hova tűntek a színek?
Néha ízekre szednek a szomorú keserű ízek
Bár csak akkor haltunk meg amikor elvesztettelek téged én
Mindig tudtad hogy az álom egy halott napon véget ér
Összeköt minket már egy alig látható kis szál
Egy emlék fonál az idők végezetéig kószál
De reggel mikor a hideg megfogja a lábam,
Rémlik hogy mohón kohóforró tested karjaimba zártam
Próbáltam visszafojtani de kigördült egy könnycsepp
Nem mondom hogy könnyű de álarcot kell öltsek
A szerelmed így szörnyű talán én voltam a bölcsebb
Hogy ne bántsalak többé meg így kellett hogy döntsek
Még fáj de egyszer szép emlék lesz tán
Bocsáss meg és tiszta szívvel emlékezz rám

Emlékezz rám mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

Emlékezz mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

Emlékezz rám mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

Emlékezz mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

Hangosabban

Hangosabban énekes madarak
Az ördög úgyis elvisz hamarabb
Őrült nagyapám, a Nap velem szemben
Háromszor így süss, ha szeretsz engem

Szellőzd akác az illatod
Gyertek elő, én itt vagyok
Ellenségem, gonosz zsarnok
Állj ki velem, fogd a kardot

Te hígyó, te szép lány, akárki vagy
Most az egyszer lődd jól a nyilad
Csak téged látlak két kerek hete
És még kérded szeretlek-e?

Naná babám, naná babám
Ná-na-ná-ba-bám-ba-bám-na-ná

Kígyóméreg a véremben
Édesanyám tarts életben
Sírásó, áss nagyobb gödröt
Jól férjek el, ha megdöglök

Szellőzd akác az illatod
Gyertek elő, én itt vagyok
Valljam meg minden szín alatt
Ugye, hogy minden így marad?

Naná babám, naná babám
Ná-na-ná-ba-bám-ba-bám-na-ná

Hangosabban énekes madarak
Az ördög úgyis elvisz hamarabb
Őrült nagyapám, a Nap velem szemben
Háromszor így süss, ha szeretsz engem

Szellőzd akác az illatod
Gyertek elő, én itt vagyok
Ellenségem, gonosz zsarnok
Állj ki velem, fogd a kardot

Te hígyó, te szép lány, akárki vagy
Most az egyszer lődd jól a nyilad
Csak téged látlak két kerek hete
És még kérded szeretlek-e?

Naná babám, naná babám
Ná-na-ná-ba-bám-ba-bám-na-ná

Süssél nap erősebben
Hangosabban madarak
Hadd bontson rügyet bennem
Ez a szívalakú fadarab

Ná-ná
Ná-ná-ná
Ná-ná-ná
Ná-ná-nááá

Kiskegyed

Mondja, hogy kiskegyed
Főzzön meg engem
És akkor sülve-főve csak együtt leszünk
(Na még egyszer)

Mondja, hogy kiskegyed
Ne féljen tőlem
Ha megfőz majd mi ketten nagy csudát teszünk
Vállalom a pikantériát (ön is?...)
Érzi rajtam majd a héliát

Mondja, hogy kiskegyed
Főzzön meg engem
És akkor sülve-főve csak együtt leszünk

Mondja, hogy kiskegyed
Ne féljen tőlem
Ha megfőz majd mi ketten boldogok leszünk
Vállalom a pikantériát (Ágnes megengedi?...)
Érzi rajtam majd a héliát

Mondja, hogy kiskegyed
Főzzön meg engem
És akkor sülve-főve csak együtt leszünk
(Köszönjük a bíztatást...)

Mondja, hogy kiskegyed
Ne féljen tőlem
Ha megfőz majd mi ketten boldogok leszünk.
(Éljen a Tibor...)

Újrakezdhetnénk

Van, aki egyedül
Van, aki párban
Van, aki tétlenül
És vannak, akik hárman
Töltik az éjszakát

Aki csak árad
Egyszer majd kiszárad
Tépi az élet, amíg
Végleg belefárad
És várja az éjszakát

Tükörbe nézünk
De önmagunkba soha
Mindig más a hibás
Mindig más ostoba
És féljük az éjszakát

Pedig senki se veheti el
Ami csak a miénk
Talán még újrakezdhetnénk
Itt, a szakadék peremén
Nem remél más
Csak te meg én

Senki se veheti el
Ami csak a miénk
Talán még újrakezdhetnénk
Itt, a szakadék peremén
Nem remél más
Csak te meg én

Hiába kéred
Nem csitul a véred
De halál nélkül
Mennyit ér az élet?
Te csak élvezd az éjszakát

Mindenki beszél
Mindenki oktat
Mindenki reméli
Hogy egyszer felragyoghat
Fénnyel űzni az éjszakát

Tudod, senki se veheti el
Ami csak a miénk
Talán még újrakezdhetnénk
Itt, a szakadék peremén
Nem remél más
Csak te meg én

Senki se veheti el
Ami csak a miénk
Talán még újrakezdhetnénk
Itt, a szakadék peremén
Nem remél más
Csak te meg én

Azt hittem érdemes

Azt hittem érdemes meghalni csak azér’
Hogy egy dalt eljátszak és hogyha a babér
A fejemre kerül vagy a nagyobb nyakamba
Vagy hogyha még nagyobb hullahoppozgatva

Sétáljak benne végig majd a főúton
Az autók tülkölnek én meg csak hogy tudom
Rossz helyen sétálok de járdán nem férek el
Mer’ az én koszorúm nagy helyet követel

Magának és végül engem vesz úgy körül
Hogy foglya-káplárja is leszek legbelül
Fájó szívemnek csak az a kívánsága
Hogy ezt a vonulást amit én meglássa

Az anyám sóhajtson ez lett az én fiam
Pedig nem hittük ezt amikor boldogan
Otthon ültünk és vártuk már nagyon haza
15 volt és még nem volt soha csaja

Vagy nem tudtunk legalább mi szülők róla
De hogy kirúgták hazajött azt mondta
Bocs de a lejtőn le annyi már szentesnek
Gimnáziumnak meg szülői terveknek

Aztán most koszorú jó volt az a pofon
Apának mondja ezt anyu de én tudom
Pofonból nem lett még koszorú úgy soha
Pofonból koszorú nem lett még soha.

Azt hittem érdemes meghalni csak ezér’
Hogy egy dalt eljátszak és hogyha belefér
Színpadon halni meg nem is így csatába
De hogy párnák közt bár mindenhogy hiába

Van ez a szar élet bár szebb is lehetne
Ha nem volna kényszer hogy minden szar este
Eljátszam milyen szar nekem ez az élet
Hogy örülj ha hozzáméred majd a tiédet

Haláltánc

Amikor megdobban a szíved, ki tudja, meddig pumpál!
Ameddig benned az anyagod pulzál.
Mennydörgés az agyban.
Robajszerű fények,
Lüktet a test, miközben haldoklik a lélek.
Izzó lávaként folyik az erekben,
Miközben elveszel a hallucinált terekben.
Botanikus gejzírként tör elő a sötétben a körülvevő erő.
Széllel ostorozott tenger (ember).
Dolgozik az önpusztító fegyver (fegyver).
Fekete bíbor folyón úszik a csónakod,
Mert léket kapott már a holnapod.
Vérvörös vízben halott arcú barátok.
Könnyedén úsztatta őket a mosolygós átok.
Domborodó sírhalmok maradtak belőlük.
Kísértenek, nem tudsz menekülni előlük.

REFRÉN:
Orgiád űz a haláltáncban, tüzes lázban!
Hiába nem akarod!
Mondd, mit jelent az élet neked?
Döntsd el hol a helyed!
A tested nem uralod! (2x)

Vándor, vándor
A magad útját járod,
De nem érted a magad által teremtett világot!
Úgy érzed nem vagy más, csak egy kivetett mostoha,
Kit száműzött a világ, de ne legyél ostoba!
Haladsz a lejtőn, fokról fokra alábbra,
De vésd be a szavakat a lelked falába!
Mindent amit tanított az élet tanára
Az életre születtél, nem pedig a halálra!
Elmerülsz álmaid hínáros mélyében.
Elveszel önmagadnak elfeledett énjébe.
Kudarcok sorát elismered végtére.
Eltorzultál a tiszta tükörnek a fényébe.
Elveszett ösvények labirintusába,
Csak veszteni tudsz majd ebben a tusába.
Fejed felett lebeg Demoklész kardja, csak rajtad áll,
Hogy van-e feletted hatalma!

REFRÉN:
Orgiád űz a haláltáncban, tüzes lázban!
Hiába nem akarod!
Mondd, mit jelent az élet neked?
Döntsd el hol a helyed!
A tested nem uralod! (2x)

Szürkeség belülről percről percre felemészt!
Lassan elsorvadsz, mint a kövön a penész.
Hemperegsz, fetrengsz a mocsaras fertőben.
Térdig gázolsz a bűnös erdőben.
Önérzeted meghalt, még magadat sem tiszteled!
Tágra nyílt szemekkel csodálkozva figyeled.
Feltörnek vérbrutális állati ösztönt.
Nem szabadulsz tőle, itt az örök börtön!
Úgy érzed nincs kiút, marad az önsajnálat.
De miért nem hiszel az élet egyszerű tanának?
Elég az önpusztítás! Életre fel!
Szeretni, nem pedig gyűlölni kell!
De soha ne kerülj be a nagy tűz tavába,
Higyj Teremtődnek igaz szavának!
Mondj ezerszer nemet a halálnak,
Egyszer igent az Isten Fiának!

REFRÉN:
Orgiád űz a haláltáncban, tüzes lázban!
Hiába nem akarod!
Mondd, mit jelent az élet neked?
Döntsd el hol a helyed!
A tested nem uralod! (2x)

Vesztemet érzem

A vesztemet érzem nincs kegyelem nekem ott a helyem ahol a szerelem
Veled édes az élet s észreveszem, buja vágyat a két szemeden

BÉCI:
Ez a pici kicsi lány engem szétszedne
Ha valamilyen módon hozzám férhetne
Tőlem akármikor kérhetne
Hogy ha menne könyörögnék kérlek ne
Ne menj sehova mert én itt vagyok
Te vagy az akit én akarok
Young-G-val minden szebb lesz
Nekem már csak te kellesz...

Úgy forr a vérem még hozzád sem kell érnem, elvesztem ma az eszem
Nem lehet póráz a lelken , béklyóba a testem nem köti senkisem
Miattad úgy forr a vérem az ösztön hajt és végem, mellettem van a helyed

Egy angyal száll fenn az égen ha meg kérem (majd) szépen, meg súgja, hogy mi a neved.

A vesztemet érzem nincs kegyelem nekem ott a helyem, ahol a szerelem
Veled édes az élet s észreveszem, buja vágyat a két szemeden

Szívembe az éjjel tetoválta késsel szép nevét mely onnan soha már nem vészel
A tűzzel játszom érzem, hozzád hajt a vérem és veled el kell égnem

BÉCI:
Ez a pici kicsi lány engem szétszedne
Ha valamilyen módon hozzám férhetne
Tőlem akármikor kérhetne
Hogy ha menne könyörögnék kérlek ne
Ne menj sehova mert én itt vagyok
Te vagy az akit én akarok
Young-G-val minden szebb lesz
Nekem már csak te kellesz...

Úgy forr a vérem az ösztön hajt és végem, mellettem van a helyed
Egy angyal száll fenn az égen ha meg kérem (majd) szépen meg súgja, hogy mi a neved.

A vesztemet érzem nincs kegyelem nekem ott a helyem ahol a szerelem
Veled édes az élet s észreveszem, buja vágy buja vágyat a két szemeden

Szívembe az éjjel tetoválta késsel szép nevét mely onnan soha már nem vész el
A tűzzel játszom érzem, hozzád hajt a vérem és veled el kell égnem

A vesztemet érzem nincs kegyelem nekem ott a helyem ahol a szerelem
Veled édes az élet s észreveszem, buja vágy buja vágyat a két szemeden

A vesztemet érzem nincs kegyelem nekem ott a helyem ahol a szerelem
Veled édes az élet s észreveszem, buja vágy buja vágyat a két szemeden

A cél

Barátunk nem volt bolond srác,
Sőt átlépett néhány kőkemény fejet s mi
Tudtuk mindig biztos helyen a pénz.

Barátunk nem volt csavargó,
De nem hagyta volna úgyse a mama.
Orra elé már rég kitűzte a célt. A célt.

Barátunk úgy tűnt sosem félt
Sok barátság szakadt cél szalag helyett,
Mégsem érte el azt a helyet miről álmodott.
Ez kár, néha belénk szúrt, de rég nem fájt.

Ez a barátunk egyszer beteg lett,
Mert nem bírta tovább tűzzel a motor,
Ő se szaladt és a szíve se zakatol már,
Ez kár néha belénk szúr, de rég nem fáj

És a cél az a cél, amit sok más is fontosnak vélt.

Kár nagy kár, hogy a cél ma is üresen vár. (x4)
Kár nagy kár, hogy a cél ma is üresen a cél ma is üresen vár.

Kár nagy kár, hogy a cél ma is üresen vár. (x4)
Ez kár nagy kár, hogy a cél ma is üresen vár. (x2)
Nagy kár nagy kár, hogy a cél ma is üresen vár.
Nagy kár nagy kár, hogy a cél ma is üresen a cél ma is üresen vár.

Olyan szépen mosolygott

Egy lány, akiről te is tudtad,
Egy lány, akiről én is tudtam,
Egy lány, akiről mégsem mondtad,
Egy lány, akiről mégsem mondtam,
Egy lány odajött egyszer én hozzám.

Olyan szépen mosolygott rám.

Egy lány, akit én sosem hívtam,
Egy lány, akiért sosem sírtam,
Egy lány, akit én sosem kértem,
Egy lány, kit addig meg sem néztem,
Egy lány azt mondta, hogy csak én rám vár.

Olyan szépen mosolygott rám.

Egy lány, nem tudott csodálkozni,
Egy lány, nem tudott gondolkozni,
Egy lány, nem tudott jól szeretni,
Egy lány, szeretném nem ismerni,
Egy lány, nem lehet elfeledni már.

Altató

Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
vele alszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,
- s mig szendereg a robogás -
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a lapda, meg a sip,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Balázs.

Tüzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka. -
Aludj el szépen, kis Balázs.

On The Arrow

Azt mondta, 'Ki tartozik igazán ide?'
Nem én, ő azt mondta, itt hazudok veled.
Tudta, senki sem ragyok örökké
Az idővel változnak
 
Azt mondta, 'Túl soká maradtam már itt'
Viszlát, ő azt mondtad, itt várok rád.
Tudta, bánatot visz a szél
Amint távoznak, ő követi
Holnap távoznak
 
Az öröm töredékei szétszakadnak
Egy frissen lecsapolt szív, ami dobog
Álcát vesznek fel rajta keresztül
Azt mondja, ebben nincs semmi új
És esküszöm igazat mondok,
érted, elnyelném az óceánt
 
Elnyelném az óceánt
 
Azt mondta, 'Ki tartozik igazán ide?'
Nem én, ő azt mondta, itt hazudok neked.
Tudom a bánat felszentelt
És sosem törlek meg
Finoman megmentelek
 
Az öröm töredékei szétszakadnak
Egy frissen lecsapolt szív, ami dobog
Álcát vesznek fel rajta keresztül
Azt mondja, ebben nincs semmi új
És esküszöm igazat mondok,
érted, elnyelném az óceánt
 
Elnyelném az óceánt
 
Transliteration submitted by omlas93 on Mon, 02/02/2015 - 15:35

He said, 'Who truly belongs here?'
Not I she said, I'll lie here with you
He knows no one shines forever
They change with the weather

He said, 'I've now stayed too long here'
Good bye she said, I'll wait here for you
He knows the winds carry sorrow
As they leave she'll follow
They leave tomorrow

Fragments of joy torn apart
A freshly drained heart that beats
Disguise themselves through him
He'll say that it's nothing new
And swear this is true,
for you, I'll swallow the ocean

I'll swallow the ocean

He said, 'Who truly belongs here?'
Not I she said, I'll lie here to you
I know the sorrow is sacred
And I'll never break you
I'll softly save you

Fragments of joy torn apart
A freshly drained heart that beats
Disguise themselves through him
He'll say that it's nothing new
And swear this is true,
for you, I'll swallow the ocean

I'll swallow the ocean

Aki nem vak

Aki nem vak látja mi a lényeg
A szegény minden nap szegényebb
Aki gazdag az meg tovább hízik
Itt már senki senkiben nem bízik
Aki nem vak annak tiszta az ábra
Itt mindenek megvan az ára
Bankár fiúk autóban ülve
Hajléktalan a falnak dolve

Az egyik viszkit jéggel
A másik egy kifli véggel
Én meg a gitár húrjait
Tépem éppen

Aki nem vak annak tiszta a kép
Vesszen az ember éljen a gép
Egy napon majd eljön biztos hát
Üdvöz légy digitális Krisztus

Az égen a gép a gyomrába' bomba
Lángol a város a házak romba dolnek
Emberek embereket ölnek

Aki nem vak látja mi a lényeg
Annak tiszta a kép
Kötélen táncol az élet
Alatta tátongó szakadék

Aki nem vak látja mi a lényeg
Ide nyaralni járnak az idegen lények
Az égben az ISTEN a földön az ÖRDÖG az úr
És mind a ketto beszél magyarul

A keresztet mindenki hordja
A civilizáció babilon tornya
Épül aztán összedol végül

Aki nem vak látja mi a lényeg
Annak tiszta a kép
Kötélen táncol az élet
Alatta tátongó szakadék

Aki nem vak
Annak aki nem vak
Mondom annak
Aki nem vak

Jogom Van Szeretni

Miért? Miért kell az az egy?
Pont csak az az egy
De mintha Ő is tudná
Hogy Ő
Ő az az egy
Ki nem egyre megy
Nem könnyű egyszer egy.

Van egy jó hobbija
A női kínzás
Ez inkább szenvedély mi más?

[Refrén]
Jogom van szeretni téged
Neked jogod van szeretni mást
Jogod van csalódni
Jogom van dalolni
A szerelemért

Jogom van szeretni téged
Neked jogod van dobni ezért
Fizetni kell az egyetlenért, oké
Nekem mindent megérsz

Száz, száz nem számít
Mert csak Ő számít
De erre Ő is számít
Hát nem, nem tizenkettő
nem egy tucat Ő
Ő miszter Nagy Menő

Van egy jó hobbija
A lepkegyűjtés
Lehet hogy engem is annak néz

[Refrén]
Jogom van szeretni téged
Neked jogod van szeretni mást
Jogod van csalódni
Jogom van dalolni
A szerelemért

Jogom van szeretni téged
Neked jogod van dobni ezért
Fizetni kell az egyetlenért, oké

Jogom van szeretni téged
Neked jogod van szeretni mást
Jogod van csalódni
Jogom van dalolni
A szerelemért

Jogom van szeretni téged
Neked jogod van dobni ezért
Fizetni kell az egyetlenért, oké
Nekem mindent megérsz

Titokban álmodoztunk

Sose vártam rád, és mégis jöttél.
Szerelembe fordult minden érzés.
Sose tudtam eltitkolni többé,
hogy meglátni és megszeretni, ennyi volt, már jól tudom.

Nem akartam azt, hogy túlszeressél
Mire jó, ha nem tarthat örökké
De nem akartam elfordulni Tőled
s elhinni, hogy nem lesz többé folytatás, csak búcsúzás.

Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

Nem akartuk azt, hogy így legyen.
De külön útra tértünk hirtelen.
Ki vigyáz majd ránk, ha messze mennénk,
útvesztőben kóborolva, merre jársz? Már nem találsz.

Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

Utolsó levelem

Könnyeimmel írom utolsó levelem,
az áll benne: nem lehetsz boldog csak mellettem!
Én nem hamis szívvel, igaz érzéssel
szerelmes könnyeimmel elmondanám!
Hogy mit érzek irántad, mennyire imádlak,
minden gondolatom csak is rajtad jár!

Refrén:
Elbúcsúznék, de nem tudok,
fájó könnyeinkre gondolok.
Fáj nagyon, tudom hogy fáj nagyon,
de ha álmodom, úgy érzem itt vagy még.
Az imádatom már csak le írhatom,
igaz könnyeimmel a tűzben elég.

Életünknek útja ketté ágazik,
mert a sors úgy érzem csak ellenük játszik!
Légy boldog mással, én meg a magánnyal,
én őrjítő vággyal gondolok rád!
Hogy mit érzek irántad, mennyire imádlak,
minden gondolatom csak is rajtad jár!

Rfr:.
Elbúcsúznék de nem tudok,
fájó könnyeinkre gondolok.
Fáj nagyon, tudom hogy fáj nagyon,
de ha álmodom, úgy érzem itt vagy még.
Az imádatom már csak le írhatom,
igaz könnyeimmel a tűzben elég.2x

Új név a régi ház falán

A terem lassan elsötétül
Zsúfolt már a nézőtér
Arcok lenn a félhomályban
Nézem, hátha eljöttél

De attól félek már
Bárhol állsz, a sűrűségben elveszel
Ha itt leszel
Ha most nem látlak, nem tudom
Mikor lesz rá újabb alkalom

Tegnap néhány ismerősöm
Mondott rólad néhány szót
Túl vagy már a rosz időkön
Nikor minden mindegy volt

Hívtunk volna már
De a régi számon amit tudtam
Más felel, vagy senki sem
Máshol laksz, vagy mással élsz?
Ha találkozunk, majd mindent elmesélsz

Új név a régi ház falán
Új év ez könnyebb lesz talán
Más kép egy album másik oldalán

Új név a régi ház falán
Új év ez könnyebb lesz talán
Másképp minden értelmetlen volna már

Új név a régi ház falán
Új év ez könnyebb lesz talán
Más kép egy album másik oldalán
Új név…

Leperegnek a könnyek

Maradnék, de érzem hogy mennem kell
Mert vár, valahol egy másik út
Hogyha most is úgy szeretsz engedj el
Ma már nem köt ide, csak a múlt
A kezed fogom ma is ugyanúgy mint régen
A képen ott vagy te is velem és nem értem
Mért szakad el a kép, hova tűnik a sok emlék

Leperegnek az utolsó könnyek
Elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek
De mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés
Téged bánt és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés
Soha semmi nem lesz ugyanúgy már

Egyedül csak védtelen gyermek vagy
Ha kell, én vigyázok rád
Ne akard, hogy mindenre választ kapj
Egyszer tiéd lehet a világ

Ha itt maradok összetörik majd a szívem
A képen ott leszel mindig ahogyan régen
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék

Leperegnek az utolsó könnyek
Elfelejtjük, hogy van egy álmunk
A vonatok indulnak és jönnek
De mi nem tudjuk, hogy kire várunk
Az első és az utolsó lépés
Neked fáj és ez nekem is fáj
A szívünkben ott lapul az érzés
Soha semmi nem lesz ugyanúgy már

Megtettem

1. Versszak: (Horus)

Egyszer volt, hol nem volt, egy homályos kín folt,
Mára nem tagadom, de tudom, hogy így volt,
Tudom mit tettem, tudom mit követtem el:
Megöltem egy embert, soha nem felejtem el.
Egy részeg hajnalon, mikor a köd leszállt
Egy nőt láttam az utcán, aki nekem riszált,
Elindultam felé, láttam a félelmet a szemében,
Láttam remegett, de gondoltam még elérem,
Taperoltam eltolt, ütöttem, sikított,
Szememben az agresszió lángja rikított,
Vércseppek szállnak az ég felé
Bódultan bámulok magam elé,
Mit tegyek, hideg van, elvérzik, hogyha itt hagyom,
De ha nálam hal meg, azt ugyanúgy baszhatom,
Hazaviszem magamhoz, bízom, hogy álmodom,
Remélem, ha ébredek nem lesz véres lábnyomom.

Refrén:

Uram vétkeztem, kérlek oldozz fel,
A pokol lánca nem ereszt, könyörgöm oldozz el,
Megtettem, bánom, soha nem ereszt a tudat,
Ha eltévednék kérlek, mutasd az utat.
Évek óta szenvedek, könnyes szemmel ébredek,
Könnyebb lenne kiabálnom, életem ég veled,
Nemrég éltem, most szemétként végzem,
Ez mit elértem, már a pisztolyom a kézben.

2. Versszak: (Shady)

Reggel nyomott fejjel, az ágyamból fel keltem,
Épp rendben bevetem és félrevetve tekintetem
Tekintettem meg, hogy előttem egy tetem hever.
Az agyam erőltetem, véres lettem, ó mit tettem
És mit kellene tennem, hogy ne érjenek majd tetten?
Itt vagyunk ketten: 1 hulla és egy 0,
És nem emlékszem semmire csak hogy jól be voltam rúgva.
Véresek a falak és a női meredt alak alatt alvadt
Hatalmas tócsában egy Beretta maradt,
Így valóban én voltam, miattam fekszik holtan,
Véres a kezem, bűnös vagyok, ártatlant gyilkoltam!
Most mit tegyek, örök életemre el kell titkoljam!
Hideg a nő, rideg a kő amin idegesen lépkedek,
Bevillannak az elillant képek, amin elképedek,
Nincs mit tenni, a balhét el kell vinni,
De hogy megöltem egy embert, azt még nem tudom elhinni!

Refrén:

Uram vétkeztem, kérlek oldozz fel,
A pokol lánca nem ereszt, könyörgöm oldozz el,
Megtettem, bánom, soha nem ereszt a tudat,
Ha eltévednék kérlek, mutasd az utat.
Évek óta szenvedek, könnyes szemmel ébredek,
Könnyebb lenne kiabálnom, életem ég veled,
Nemrég éltem, most szemétként végzem,
Ez mit elértem, már a pisztolyom a kézben.

Skit

Refrén:

Uram vétkeztem, kérlek oldozz fel,
A pokol lánca nem ereszt, könyörgöm oldozz el,
Megtettem, bánom, soha nem ereszt a tudat,
Ha eltévednék kérlek, mutasd az utat.
Évek óta szenvedek, könnyes szemmel ébredek,
Könnyebb lenne kiabálnom, életem ég veled,
Nemrég éltem, most szemétként végzem,
Ez mit elértem, már a pisztolyom a kézben.

3. Versszak: (Carp-E)

Megöltem egy embert, még el se tudom hinni,
Az emlékek közt kutatva tudom nem fogom kibírni,
Így elragad az alvilág, bűnös lettem én is,
Gyilkosság tapad kezemhez, na meg persze vér is
És a bűntudat kínoz, ami történt szinte felfal,
Nem tudom elhinni, hogy a kezeim közt meghal.
Ülök most az esőben, a kocsimból kiszállva
Kicsordul a könnyem, de már késő - hiába
Szétmossa az eső a vért, eltünteti a nyomot
Ki kell hozni a szobából a hullát, nem hagyhatom ott
De minden próbám hiába, hisz lelkem mint egy börtön
És cellájában minden estém csak magamban töltöm
Mert feledni ezt nem lehet, ezt a szörnyű tettemet
Ahogy elhurcoltam otthonról a véres női tetemet
Így ülök most az esőben a villámok is cikáznak
Hírt adva a hulláról így az egész világnak

Refrén:

Uram vétkeztem, kérlek oldozz fel,
A pokol lánca nem ereszt, könyörgöm oldozz el,
Megtettem, bánom, soha nem ereszt a tudat,
Ha eltévednék kérlek, mutasd az utat.
Évek óta szenvedek, könnyes szemmel ébredek,
Könnyebb lenne kiabálnom, életem ég veled,
Nemrég éltem, most szemétként végzem,
Ez mit elértem, már a pisztolyom a kézben.
Uram vétkeztem, kérlek oldozz fel,
A pokol lánca nem ereszt, könyörgöm oldozz el,
Megtettem, bánom, soha nem ereszt a tudat,
Ha eltévednék kérlek, mutasd az utat.
Évek óta szenvedek, könnyes szemmel ébredek,
Könnyebb lenne kiabálnom, életem ég veled,
Nemrég éltem, most szemétként végzem,
Ez mit elértem, már a pisztolyom a kézben.

A nap, amikor születtél

Az elmúlt évek emlékein tűnődöm ma még,
visszahoznék mindent ami elmúlt régesrég,
ha változnék, akkor csak szólj hozzám, ne hallgasd el!

Annyi minden történt, gyorsan elment az idő,
észre sem vettük a múltból hogy lett a jövő!
Ha változnék, akkor csak szólj hozzám, ne hallgasd el!

Vár ránk még száz év,
hogy a végtelen életet átéld
Vár ránk még száz év,
hogy a titkaid elmondd miért félnél
Az álmunk már miénk, mondd mit veszíthetnél,
a sorstalan útból elég!
Nekem elhozta a fényt, az a nap mikor születtél!

Hosszú volt az út, de most már kézhez ér a kéz
Mindent együtt tettünk, ezt is neked hoztam nézd!
Ha változnék akkor csak szólj hozzám, ne hallgasd el!
Annyi minden történt gyorsan elment az idő,
észre sem vettük a múltból hogy lett a jövő!
Ha változnék, akkor csak szólj hozzám, ne hallgasd el!

Vár ránk még száz év,
hogy a végtelen életet átéld
Vár ránk még száz év,
hogy a titkaid elmondd miért félnél
Az álmunk már miénk, mondd mit veszíthetnél
a sorstalan útból elég!
Nekem elhozta a fényt, az a nap mikor születtél!

Vár ránk még száz év,
hogy a végtelen életet átéld
Vár ránk még száz év,
hogy a titkaid elmondd miért félnél
Az álmunk már miénk, mondd mit veszíthetnél
A sorstalan útból elég!
Nekem elhozta a fényt, az a nap mikor születtél!
Nekem elhozta a fényt, az a nap mikor születtél!
Nekem elhozta a fényt, az a nap mikor születtél!

Széthagyott ruhák

[Fluor:]
Annyiszor láttam
elveszni magunkat a délutánban
valami hív, hogy járjam
a várost veled, mikor itt vagy nálam
ez az íz, amit vártam, egy ital a várban
az illat az ágyban, ha visszataláltam
a meztelen esték, fejes a tóba
egy örök szövetség összefonódva
a sok részlet mind fontos
a filmünk ettől tíz pontos
és így már nem lep meg,
hogy a kedvenc helyem épp benned lett.

[Refrén:]
Amikor senki nem bírja tovább
megyünk a sokadik városon át
mikor belepik az éjszakát
az emlékek, mint széthagyott ruhák.

Nézz körbe, amit hagytál az út mentén
megtalál, megtalál.
Minden, amit elhagytál, míg új lettél
régi már, régi már.

[Fluor:]
Hazaérünk lassan
valami vonz, hogy megmutassam
hogy kimondhassam
amit belőled eddig kiolvastam
a szélvédőn, mint bogár a fény szétrobban
így égnek belénk még jobban
az érintések, a rezgések
a csend, ha vége van az estének
az út nem visz tovább, de kárpótol
hogy veled nem kell ébrednem az álomból
és így már nem lep meg,
hogy a kedvenc helyem épp benned lett

[Refrén:]
Amikor senki nem bírja tovább
megyünk a sokadik városon át
mikor belepik az éjszakát
az emlékek, mint széthagyott ruhák.

Nézz körbe, amit hagytál az út mentén
megtalál, megtalál.
Minden, amit elhagytál, míg új lettél
régi már, régi már.

[Diaz:]
Csak intünk az égnek,
míg tudjuk, hogy várnak
helyek, amik belőlünk
új embert csinálnak

[Refrén:]
Amikor senki nem bírja tovább
megyünk a sokadik városon át
mikor belepik az éjszakát
az emlékek, mint széthagyott ruhák.

Nézz körbe, amit hagytál az út mentén
megtalál, megtalál.
Minden, amit elhagytál, míg új lettél
régi már, régi már.

Te vagy

Neked a karjaidban
hazug álmok értek
Ringattak sokszor
mindig keserűséggel
Most látom, hogy reszketsz
áthajlasz a térden
Pulzálnak a fények
s tudom, Te vagy, Te vagy...

(zene)

Te voltál, Te vagy...
Te voltál...

Neked a szemeidtől félek
Ízzik, éget
Nem hiszem el, hogy nem is érzed
Ízzik, éget
Neked a szemeidtől félek
Ízzik, éget
Tedd fel a kezed, hogyha érzed
Ízzik, éget

Kérlek, ne érj hozzám
úgyis mindegy lenne
Kővé álmodtam régen
amit veled is éltem
Most rázd meg a tested
lépked át a térben
Pulzálnak a fények
s tudom, Te vagy, Te vagy...

(zene)

Neked a szemeidtől félek
Ízzik, éget
Nem hiszem el, hogy nem is érzed
Ízzik, éget
Neked a szemeidtől félek
Ízzik, éget
Tedd fel a kezed, hogyha érzed
Ízzik, éget

(zene a végéig)

Álmomban

álmomban eminem szólt az utcán ha sétáltunk a gangon
testvérekkel együtt nevettünk az 'olasz tangón'
életben akit szerettem, egyben volt a családom
álmomban meleg nyár és fehér volt a karácsony

2Pac magyarázta nekem miböl a West Coast
a nagyok nemhaltak meg és még ma is ők a Best Of
álmomban tudtam honnan jövök hova tartok
álmomban rappeltünk csak nem volt köztünk bajnok

minden nap felkeltünk minden nap mondtuk hogy holnap
az idő nem számított mert ha kellek ugyis szólnak
tudtuk azt hogy eljön ez és készültünk a mára
tesók voltunk csak mindig mi nem néztünk fel másra

nem érték a pénz itt nem léteznek a titkok
nem nyaltok a szemembe miközben nem is birtok
álmomban egy kerek asztalnál együtt a családom
álmomban mellettem nevetett minden barátom

reffrén

álmottam már gondot vétett az isten pont nem volt ott
lesz aki gyászol voltak kik sírtak kitartottak mellettem ameddig bírtak
álmodtam már pénzről a trébe a gettomat Hollywood közepére
ezek voltunk tesó így megy a képre, SharGame LAzy, DSF, Béke

rap 2
álmomban a legnagyobbak acapellát kértek
lazy feat The game 50Cent vagy Dré Pac
álmomban a rap épitette fel a sorsom
mellettem volt mindenki nem rinyáltatok folyton

álmomban a szegény ember is lehetett gazdag
a kurvák nem a pénznek örültek hanem a fasznak
álmomban a sztoriknak mindig megvolt a vége
ha elkezdtünk valamit az nem maradhatott félbe

álmomban ha szerettem vissza jött aki meghalt
reményt adtunk az embereknek nem pedig csak egy dalt
álmomban pénz hullott minden nap a népnek
ha valaki király lett az is maradt végleg

álmomban a balhé is könnyen ment nem volt parás
Makaronin Rico DSF vagy a GARAGE
álmomban a családomat elismeték tényleg
felébredtem ennyi maradt meg mert ezek tények!

Apuveddmeg

B.O.S.S., #SWAG
ezt üzenem az összes vesztesnek
minden nap elnök, de nem unom
míg van nálam dollár meg euró
MR. P.I.M.P.
megmutatom neked, azt hogy ki a jampi
élére vasalt a nadrág
a fogkövemet is Swarovskiból rakták
a nyaklánc a fejemet húzza le
há' rajtad meg mi ez a gúnya, te?
felkapom a pulcsit, a Guccsit
a bull is pucsít, ha bejön ez a bullshit

Apu, vedd meg nekem a várost
automata váltós
kocsival szelném a dombokat
enyém lenne a kilátó
tudná, aki látott
hogy jó sok pénzünk van

B.O.S.S., hashtag yolo
a kocsival a fába belerongyoló
pedig a szpojler a legfainabb lett
irónia, mi az, egy tablet?
Bármi is az, kettő jöhet
meg a Dicaprionak egy mentőövet
kicsapom az ingből a mellszőrömet
meg a bimbit, csak a buli kezdődjön el
a wc lehet szétinstázva
aranyásók a szép kis házba'
csak pózolok, hogy legyen lájk
hogy lásd, mit csinálnak a legendák

Apu, vedd meg nekem a várost
automata váltós
kocsival szelném a dombokat
enyém lenne a kilátó
tudná, aki látott
hogy jó sok pénzünk van

B.O.S.S, #SEX
a sztori, mivel holnap henceghetsz
néha talán ihatnál keveset
a nőid szépek, mint egy diszkóbaleset
sukárság, rajság, fainság
VIP vagyok, ne is nézd a listát
nem tárcát hordok, talicskát
itt van a kártyám, lazíccsá'
a számlát meg se kérdezem
két koktél negyvenhétezer
a hetem fele csapatás
de sima ügy, mint a herevasalás

Apu, vedd meg nekem a várost
automata váltós
kocsival szelném a dombokat
enyém lenne a kilátó
tudná, aki látott
hogy jó sok pénzünk van

Minden lépésem elnök
Minden nézésem elnök
Minden kérdésem elnök
Minden, Minden
...elnöki ügy

Apu, vedd meg nekem a várost
automata váltós
kocsival szelném a dombokat
enyém lenne a kilátó
tudná, aki látott
hogy jó sok pénzünk van

Kicsikét

Kicsikét... Be vagyok pipázva
Lehet, hogy el is vagyok ázva
Lehet, hogy a kelleténél néha tényleg többet hibázva
De valahogy eljutok arra a pontra
Hogy majd gondolkodok naponta
Arról a szőke lányról, aki a hajamat
Az éjjel befonta, az éjjel befonta álmomban
Befonta, az éjjel befonta álmomban

Az éjjel befonta
A hajamat az éjjel befonta
Álmomban
Az éjjel befonta
A hajamat az éjjel

A Jó Nő az egyik este
A telefonon felkereste
A kagyló a fülébe súgta, hogy csak az alkalmat leste, arra
Hogy utolérje végre, különben
Úgy érzi vége
Legalább pillanatokra az életéből maradjon nála
Legyen a vendége, maradjon nála
Legyen a vendége, maradjon

Nála, legyen a vendége
Maradjon nála, legyen a vendége
Ma éjszaka még maradjon nála, legyen a vendége
Ma éjszaka még maradjon nála, legyen a vendége
(Ez...a... Táncos Rész...
Úgyhogy gyerünk, tánc!)

Arass rózsám, arass

Arass rózsám, arass,
Megadom a garast.
Ha jén meg nem adom,
Megadja galambom.

Arattam, arattam,
Kívét is kötöttem.
Galambom tallóján
Meg is betegedtem.

Széles az a Duna,
Keskeny a híd rajta.
Ne menj rá galambom,
Mert leesel róla!

Víkony a pókhálló,
Az is megtart engem.
Csak egy hajszálacskán
Hozzád ránthatsz engem.

Arass rózsám, arass,
Megadom a garast.
Ha jén meg nem adom,
Megadja galambom.

Víkony a pókhálló,
Az is megtart engem.
Csak egy hajszálacskán
Hozzád ránthatsz engem.

Holnaptól

Holnaptól minden emlék szép lehet,
Könnyektől bőrig ázva hozzám érkezel,
Szerelemre vágytál, a válasz újra fáj...

Talán mást ígért egy éj,
Talán mást ígért egy vágy,
Hol a mindíg izzó boldogság?

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Utamon engedj, ne félts!

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Titkaim őrzöm, míg eljön az éj!

Megfáradt, néma tájon búcsúzom,
Szótlanul összeköthet néha a fájdalom...
Szerelemből emlék, bennünk él egy kép...

Talán mást ígért egy éj,
Talán mást ígért egy vágy,
Hol a mindíg izzó boldogság?

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Utamon engedj, ne félts!

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Titkaim őrzöm, míg eljön az éj!

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Utamon engedj, ne félts!

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Titkaim őrzöm, míg eljön az éj!

Hívjuk elő!

Ide ül egyedül az a srác,
aki voltál rég, volt szerelem,
átölelem.

Vele repül az a lány,
az a lány, aki egyszer még
én volnék, ha elhinnéd.

Ide a szót, a lázadót,
ide a dalt, mi rólunk szólt,
Hívjuk el őt, a boldog időt és ránk talál.
Ide a vágyba szédülést,
ide a régi érintést,
hívjuk elő, a boldog idő még ránk talál.

Gyere már csoda vár,
mint egy ébredés után,
él az a srác, él az a lány.

Gyere tovább, kapuját
sose zárja többé ránk
egy néma világ, számítok rád.

Ide a szót, a lázadót,
ide a dalt, mi rólunk szólt,
Hívjuk el őt, a boldog időt és ránk talál.
Ide a vágyba szédülést,
ide a régi érintést,
hívjuk elő, a boldog idő még ránk talál.

Nézz rám, a megszokás rendjét,
gyere és újból kócold szét.

Ide a szót, a lázadót,
ide a dalt, mi rólunk szólt,
Hívjuk el őt, a boldog időt és ránk talál.
Ide a vágyba szédülést,
ide a régi érintést,
hívjuk elő, a boldog idő ránk talál.

Ide a szót, a lázadót,
ide a dalt, mi rólunk szólt,
hívjuk el őt, a boldog időt, ránk talál.
Ide a vágyba szédülést,
ide a régi érintést,
hívjuk elő, boldog idő vár ránk.

Hívjuk elő a boldog időt, most ránk talál.

Te Se Vagy Más

A vágy szólít
A szív ordít,
Nem bírom a csendet, lépjünk már
A vágy szólít
az éjjen át
Tudom hogy te se vagy más

Fél éjfél
Nincs kérdés
Csalogatnak a fények odaát

Fél éjfél
A holdfénynél
A Lelkemből a bánat tovaszáll

Tudd, hogy a határ
Ma fenn a csillagos ég
Fogd a kezem úgy, ha elsodor az ár
Ma végig velem légy

Ahogy közelít, az éjjel
Amolyan kényszer
Hívogat, a város fényben áll
Érzem
Ahogyan kértem
Bekerít, a szívem járja át
Gyere, ne félj
Ne sirasd a múltat tétován
a vágyból sohasem elég
hát gyere velem szállj
Tudom, hogy te se vagy más

Jöjj végre
Térj észre
Te is látod, a hajnal közelít

Jöjj végre
Mondd miért ne
Hajítsd messzi a bánat köveit

Futnak a percek a pillanat tovaszáll
Gyere végre csak érezd neked is jár
Cseppnyi szenvedély
Tudom a vágy tüze éget a szíved is kalapál
hajszol a véred a szürke falakon át
hogy szabadabban élj

Oldalak