Dalszövegek keresése

A legújabb magyar és angol dalszövegek

Találatok száma: 10065

Nem vagyunk még Hozzád méltók

RÉKA
Ó Istenem, segíts rajtunk,
Nyújts vigaszt a szenvedőknek!
Tartsd a gonoszt távol tőlünk,
Bocsáss meg a vétkezőknek!
 
Légy az igaz, megértő Isten,
Hisz végtelen a bölcsességed!
Hozz mireánk békességet,
Népeinknek világosságot!
 
LABORC
Térj eszedre Koppány lánya,
Büszke vár még atyád háza,
Meg ne lásson térden állva
senki fia!
 
RÉKA
Ó Istenem, nézd el nekünk,
Hogy nem vagyunk még Hozzád méltók!
Légy az igaz, megértő Isten,
Hisz itt a földön oly sok még a gond
 
LABORC
Mért könyörögsz, mint egy árva,
Nem vagy te akárki lánya;
Koppány elé állva mondd,
Hogy szenved a nép!
 
Apádat kérd, hogy segítsen,
Nagyobb úr ő, mint az Isten,
Nemsokára Koppány lesz
a fejedelem!
 

Az egri nők

Van még erő,
lesz még erő,
mert mindenképp
győzni kell.
 
Nem gyönge nő
áll most a harcba,
győznünk kell,
bármivel.
 
Tűz, lobogó tűz legyen,
fortyogva forr,
és aki támad, meglakol,
mert a pokolba kergetem.
Szállj fekete fellegen
forró halál,
pokoli tűz várja már,
fusson innen véresen!
 
Nem gyönge asszony ő,
félre fakanál, főkötő,
kardot ragad a bátor egri nő.
 
Nem sírni, tenni kell,
bástyára, harcra fel,
öld a törököt, itt ma győzni kell!
 
Fortély, ha kell,
fortély, ravaszság,
tűz és víz fegyvered.
 
Megbánja még,
ördög pogány, hogy
ostromra kelt ellened.
 
Tűz, lobogó tűz legyen,
fortyogva forr,
és aki támad, meglakol,
mert a pokolba kergetem.
Szállj fekete fellegen
forró halál,
pokoli tűz várja már,
fusson innen véresen!
 
Nem gyönge asszony ő,
félre fakanál, főkötő,
kardot ragad a bátor egri nő.
 
Nem sírni, tenni kell,
bástyára, harcra fel,
öld a törököt, itt ma győzni kell!
 
Az egri nő,
tüzes virágszál,
csatában férfi, ha védi otthonát.
 
Az egri nő,
legyőzhetetlen,
Sohasem adja meg magát.
 
Nem gyönge asszony ő,
félre fakanál, főkötő,
kardot ragad a bátor egri nő.
Nem sírni, tenni kell,
bástyára, harcra fel,
öld a törököt,
öld a törököt,
öld a törököt,
itt ma győzni kell!
 

Nem kell olyan Isten

LABORC
Nem kell olyan isten, aki mindent megbocsát
Nem kell olyan isten, aki megöli egy fiát
Nem kell olyan isten, aki nem tud magyarul
Szabad magyaroknak nem kell ilyen úr
 
Nem kell olyan isten, kinek bűnös aki él
Nem kell olyan isten, ki csak szenvedést ígér
Nem kell olyan isten, aki nem tud magyarul
Szabad magyaroknak nem kell ilyen úr!
 
Nem kell, nem kell!
Nem kell, nem kell!
Nem kell, nem kell!
Nem kell, nem kell!
 
TÖMEG
Nem kell, nem kell!
Nem kell, nem kell!
Nem kell, nem kell!
Nem kell, nem kell!
 

Halld meg Uram a kérésem

RÉKA
Győztél, uram, atyám felett,
Ki sötét vihart kavart ellened.
Fény és dicsőség a neved,
De ne gyűlöld a legyőzötteket!
 
Halld meg uram a kérésem,
Halott atyám add ki nékem!
Hadd temessem el a földbe,
Nyugodjék békétlen lelke!
 
Légy az igaz, megértő urunk,
Ha már e földön szolgáid vagyunk,
Nyújts vigaszt a szenvedőknek,
Bocsáss meg a vétkezőknek!
 
ISTVÁN
Ne félj, a kérésed nem szégyened,
A hangod a szívemhez szól.
 
RÉKA
Jó uram, a szívem tiéd,
A szív a szívnek így válaszol.
 
SAROLT
Mit nem képzelsz, balga lányom,
kérésed már árulás!
Hitszegőknek itt a földön
megbocsátni nem szokás.
Koppány testét felnégyeljük,
s várainkra tűzzük fel.
Ez legyen a lázadóknak
mindörökre intő jel!
Pusztulj vagy meghalsz!
 
TÖMEG
Felnégyelni! Felnégyelni!
Felnégyelni! Felnégyelni!
Felnégyelni! Felnégyelni!
Felnégyelni! Felnégyelni!
 
HONT
Így jár az mind, ki lázadni mer
Konok fejükre keményen sújt le kardunk.
 
PÁZMÁNY
Kell az erő, hogy lássa a nép
Nincs itt már kec-mec,
elnézés nem lesz nálunk
 
TÖMEG
Felnégyelni! Felnégyelni!
Felnégyelni! Felnégyelni!
 
SAROLT
István fiam, nincs más választás
Rendet kell tenni, rendnek kell lenni végre
Rendet kell tenni, rendnek kell lenni nálunk.
 
ISTVÁN
Hagyjatok magamra
Távozzon mindenki el!
 

Te vagy a legszebb álmunk

NŐK
Nincs hozzád senki méltó,
Nincs férfi jobban vonzó,
Szívünkbe vágyat oltó senki más.
 
Te vagy a legszebb álmunk,
Tőled forró az ágyunk,
Jöjj, teljesítsd a vágyunk édes úr!
 
Úgy várom, jöjjön már az éjjel,
Nem bírok már a szenvedéllyel,
Érzem a testem lelkem téged,
csak téged kíván.
 
Nincs nálad többet érő,
Erősebb tűzzel égő,
Asszonyhoz jobban értő senki más.
 
Szólj hozzánk szép szavakkal,
Ölelj át két karoddal,
Boríts el csókjaiddal édes úr!
 
Melletted mindig forr a vérem,
Lehullik rólam a szemérem,
Érzem a testem lelkem téged,
csak téged kíván.
 
KOPPÁNY
Hízelgő, csábító asszonyaim,
Buja ingoványba húz a
szerelmetek.
Szívemmel játszó asszonyaim,
Aki ellen nem áll, az elveszett.
 
NŐK
Te vagy a legszebb álmunk,
Tőled forró az ágyunk,
Jöjj, teljesítsd a vágyunk édes úr!
 
Szólj hozzánk szép szavakkal,
Ölelj át két karoddal,
Boríts el csókjaiddal édes úr!
 
Úgy várom, jöjjön már az éjjel,
Elhalmozol engem a kéjjel,
Látod a testem lelkem téged,
csak téged kíván
 
KOPPÁNY
Hízelgő, csábító asszonyaim,
Buja ingoványba húz a
szerelmetek.
Hűséggel fárasztó asszonyaim,
Mindent megkaptok majd,
most menjetek!
 

Veres az ég / Kerek a szőlő levele

1. Veres az ég tovafelé,
veres az ég tovafelé,
s a rózsám es arrafelé,
s a rózsám es arrafelé.
 
2. Szeretsz-e még éngem rózsám,
szeretsz-e még éngem rózsám?
Szeretnélek, de nem érlek,
szeretőd van, s attól félek.
 
3. Méges engedelmet kérek,
méges engedelmet kérek,
hogy szeresselek, míg élek,
hogy szeresselek, míg élek.
 
4. Feljött a nap szép fényesen,
feljött a nap szép fényesen,
éngem nem süt igenyesen,
éngem nem süt igenyesen.
 
5. Fel es jött, el es haladott,
fel es jött, el es haladott,
én szívem gyászba' maradott,
én szívem gyászba' maradott.
 
~*~
 
1. Kerek a szőlő levele,
kerek a szőlő levele.
Vártalak rózsám az este,
vártalak rózsám az este.
 
2. Váratlan elmentél mással,
váratlan elmentél mással.
Verjen meg a nap s a Mária,
Verjen meg a nap s a Mária.
 
3. Járjon hozzád az a madár,
járjon hozzád az a madár,
ki pántlikás kalapban jár,
ki pántlikás kalapban jár.
 
4. Zöld pántlika könnyű gúnya,
zöld pántlika könnyű gúnya,
mert azt a szél könnyen fújja,
mert azt a szél könnyen fújja.
 
5. Kerpa ruha nehéz gúnya,
kerpa ruha nehéz gúnya,
mert azt a bú földig nyomja,
mert azt a bú földig nyomja.
 
6. Elhajlottak a zöld ágak,
elhajlottak a zöld ágak.
Azok es éngem sajnálnak,
azok es éngem sajnálnak.
 

21

[Verse 1: Dzsúdló]
Meséld el azt, nem így képzelted el
Apáék hívnak, megszokták, nem érnek el
Besüppedtem kicsit, pedig jól neveltek fel
Fura, hogy nem értik, de soha nem magyaráztam el
Ez is kész, kicsit szétröppent a család
Kicsit szétesett a fiú, ahogy megtalálta magát
De most nagyon furán néz ki, olyan flegma a pofája
Nem tanult elég illemet a keresztény kis családba
 
[Chorus: Dzsúdló]
Visszavisz oda, mikor nem zavart semmi
Visszavisz oda, mikor fel akartam nőni
Csak gyere, maradj még, nyomj le a földre
Csak gyere, mesélj még, ha mászok, lökj le
Visszavisz oda, mikor nem zavart semmi
Visszavisz oda, mikor fel akartam nőni
Csak gyere, maradj még, nyomj le a földre
Csak gyere, mesélj még, ha mászok, lökj le
 
[Verse 2: Young Majré]
Kialudni magamat, azt de adnám
Bár ne hinném, hogy 16 vagyok
Leülhetnék pihenni, én akarnám
De az a baj, itt kevés, kevés, hogy én akarok
Közelebb mennék a tűzhöz, úgyis, ha mindenem elég
Pihenhetek rengeteget, akkor sem lesz elég
Minden nap kérdés, megérte-e?
Akarni bírtam, nem maradt erőm tenni is érte
Maradnék még, raknám magam megint fosra
Nézném veled a napfelkeltét, de be kell érnem reggel nyolcra
Nem bírok el azzal, hogy a másnap egyre szarabbul néz ki
De ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
 
[Bridge: Dzsúdló, Young Majré]
Ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
Ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
Ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
Ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
Ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
Ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
Ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
Ne mondjatok le, ne mondjatok le rólam, légyszi
 
[Chorus: Dzsúdló]
Visszavisz oda, mikor nem zavart semmi
Visszavisz oda, mikor fel akartam nőni
Csak gyere, maradj még, nyomj le a földre
Csak gyere, mesélj még, ha mászok, lökj le
Visszavisz oda, mikor nem zavart semmi
Visszavisz oda, mikor fel akartam nőni
Csak gyere, maradj még, nyomj le a földre
Csak gyere, mesélj még, ha mászok, lökj le
Visszavisz oda, mikor nem zavart semmi
Visszavisz oda, mikor fel akartam nőni
Csak gyere, maradj még, nyomj le a földre
Csak gyere, mesélj még, ha mászok, lökj le
 

Szerelem

Minden olj szep ha szeretnek , es az elet nagy elmeny,
aligvartad hogy talalj egy szep lanyt az eltedbe. Jaj,Jaj,Jaj
Szerelem Szerelem olj szep a szerelem
 
Elmesz egy balba ahol szep lanyok vannak
a buliban meghiv egy lany hogy tancljunk
Szerelem Szerelem olj szep a szerlem
 
Barmiljen szerelem csak szerelem
O!O!O! Jaj!Jaj!Jaj!
 
Szerelem,Szerelem,Szerelem
Szerelem,Szerelem,Szerelem
 
A TV-ben szep lanyok vannak
O!O!O! Jaj!Jaj!Jaj!
 
Szerelem! Szerelem! Szerelem!
O!O!O! Jaj!Jaj!Jaj!
 

Napot is szeretem

1. Napot is szeretem,
Holdat is szeretem,
de fényes csillagot
leginkább szeretem.
 
2. Szeretlek, szeretlek,
mint a lágy kenyeret.
Sóhajtok éretted
egy nap százezeret.
 
3. Nem es sóhajtanék,
ha nem szeretnélek.
De én úgy szeretlek,
majd' meghalok érted.
 
4. Vagy meghalok érted,
vagy enyémmé teszlek,
vagy piros véremmel
földet festek érted.
 
5. Mi vagyunk a rózsák,
mi szeretjük egymást.
szép piros hajnalban
megöleljük egymást.
 

Valami megint eltűnt

Mi volt ez? Fémgömb? Sörkupak?
Egy elpattanó szem búcsúfénye?
Repülő szög, amelyet Isten dobott el haragjában?
Vagy egy padlásról lesodródó csecsemőcsontváz,
amint épp rásütött a Nap?
Fejemet forgatom, hátha láthatom még
villanó pályaívét a fák magasában.
De sehol semmi. Már csak a bóbiskoló
ághegyek vége mozog.
Valami megint eltűnt előlem örökre.
 

Én őszöm 

Én őszöm, mosolygó vagy borongó, 
Világfeszültséget feloldó, 
Én kínomat is csillapító, 
Én békémet is megígérő: 
Olyan vagy mint az őszi Jézus, 
Olyan vagy mint egy leánykérő. 
Olyan vagy mint az őszi Jézus: 
Szelíd és alázatos vőlegény - 
Minden lélek menyasszonyod ma 
S talán még én is, én. 
Én őszöm, mosolygó vagy borongó, 
Az őszi Jézus bizony benned jár 
És felszed minden színes levelet 
És fakó levelet, 
Koszorújába mind beletalál. 
Ó szedj fel s tűzzél töviskoszorúdba 
Engem is, eltaposott levelet 
Te, kit várnak romlottak és szüzek, 
Jegyese minden lehullott levélnek! 
S fogadd el tőlem ezt a levelet, 
Napsugárral írtam és őszi kékkel, 
És reménnyel és kétségbeeséssel 
És benne egész esett-magamat 
Hozom, s minden nyomorúságomat, 
S az életem hozom - 
Fogadj el így, ahogy vagyok 
Ó Őszöm, békességem, Jézusom! 
 

Tiltott csillagon

Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
 
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
 
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
 
Légy vakmerő, itélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem birom tovább!
 
Én nem kivántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
 

Megérett a kökény / Szereti a tik a meggyet / Zöld a kökény, majd megkékül

1. Megérett a kökény,
megérett a kökény,
te vagy kutya, nem én.
Hej szemedből látom én,
a szádról látom én,
te vagy a kutya, nem én.
 
2. Ha én aztat tudnám,
ha én aztat tudnám,
szebbet szeretsz nálamnál.
Hej, itt a Duna folydogál,
mindjárt bele ugranám,
mindjárt bele ugranám.
 
~*~
 
Szereti a tik a meggyet,
ketten szeretünk mi egyet.
Jaj, istenem, milyen furcsa,
mikor ketten megyünk oda.
 
~*~
 
Zöld a kökény, majd megkékül,
most vagyok szerető nélkül.
||: Majd megérik feketére,
találok én szeretőre. :||
 

Ó, én édes kismadár

1. Ó, én édes kismadár, mire vetemedtem,
mikor a zöld erdőben szemet szedegettem,
tőrbe esve lábaim, oda szabadságim,
kötve vagynak szárnyaim, oda vígasságim.
 
2. Zöld vályúból itatnak, de nem a mezőben,
cukorral is etetnek, de nem az erdőben.
Bodzafának gyöngyei sokkal szebbek voltak,
a patakok vizei, jaj, de szépen folytak.
 
3. Édes leány barátim, tőletek elváltam,
tegnapelőtt véletek még együtt sétáltam,
rabja lettem holtomig a csalárd világnak,
kelletlen kell fütyölnöm, kell e madarásznak.
 
4. Már énnekem különös szoba van készítve,
eledelem cukorral vagyon elegyítve.
Csendesebb volt a lakás, jut eszembe fészkem,
százezerte jobb vala én mezei étkem.
 

Király utca

Várok rád, újra jönni fogsz
Elhoz hozzám a 4-es 6-os
Tudom jól, lesz pár percem
Mert késel majd, mindig így érkezel
 
Nézem, ahogy rohannak az emberek
Összegabalyodik ez a rengeteg sors
Vajon ezek csak véletlenek
Vagy itt ez az egész megtervezett
És ettől ilyen gyors?
 
Gyere, bújj hozzám!
Én végigviszlek majd a Király utcán (a Király utcán)
Gyere, bújj hozzám!
Én végigviszlek majd a Király utcán (a Király utcán)
 
Megjössz majd, dobsz egy huncut mosolyt
Boldogság, mit magaddal hozol
Mintha tudnád azt, hogy mindig megveszel
És az sem baj, hogy késve érkezel
 
Nézem, ahogy rohannak az emberek
Összegabalyodik ez a rengeteg sors
Vajon ezek csak véletlenek
Vagy itt ez az egész megtervezett
És ettől ilyen gyors?
 
Gyere, bújj hozzám!
Én végigviszlek majd a Király utcán (a Király utcán)
Gyere, bújj hozzám!
Én végigviszlek majd a Király utcán (a Király utcán).
 

Bárhol járok

Te vagy minden park és tér
Minden út, minden ház
Egy csók a várban fenn
Kicsit béna voltam, de nem volt gáz
 
Nincs kit ne ismernél
Láttad hogy nőttem fel
A Dunába szórtam
Minden titkom, mit kaptam
 
Ha messze fúj a szél
Búcsúznunk nem kell
Soha nem feledlek el
Mert bárhol járok én
Tudod, a repülőm
Haza csak ide jön
 
Te vagy minden, mi megtörtént
Egy kép a telóm legmélyén
Míg az első metrót vártam épp veled
Tudom, van még mit adhatnál
A 4-es 6-os mindig jár
Szívemben lüktet
S ott leszel nekem
Budapest
 
Kapcsolj fel minden fényt
Az éjjel képet fest
Hadd bújjak el benned
Ó ringass el, Buda és Pest
 
Hadd aludjak egyet még
Mielőtt elmennék
Vele álmodom már rég
Csak engedd, hogy menjek
 
Ha messze fúj a szél
Búcsúznunk nem kell
Soha nem feledlek el
Mert bárhol járok én
Tudod, a repülőm
Haza csak ide jön
 
Te vagy minden, mi megtörtént
Egy kép a telóm legmélyén
Míg az első metrót vártam épp veled
Tudom, van még mit adhatnál
A 4-es 6-os mindig jár
Szívemben lüktet
S ott leszel nekem
 
És ha majd újra itt leszek
A víztükörből ugyanaz néz majd rám
Az, aki most vagyok
Pár régi mondatomból
Összeáll ez a szám
 
Te vagy minden, mi megtörtént
Egy kép a telóm legmélyén
Míg az első metrót vártam épp veled
Tudom, van még mit adhatnál
A 4-es 6-os mindig jár
Szívemben lüktet
S ott leszel nekem
Budapest
 

Ahol a város őrzi a Dunát

Ezer arc és ezer sors
Az idő lassú, csak az óra gyors
És a város szíve
Csendben a szívedhez ér
 
Minden kövében ezer év
Tudd a múltját, mert csak a jelenét nem elég
A szerelem, ami most borítja
Nem csak a tegnapból él
 
Minden út
Ami messze vinne
Újra visszatalál
Oly szép a múlt
Ma a hasonló itt
Hasonlóra talál
Nem is kell,
Hogy tudjam ki vagy
Ha itt leltünk csodát,
Ahol a város őrzi a Dunát
 
Ezer park és ezer tér
Ahol a múlt sírt, ott te nevettél
Mikor a Lánchíd kövébe írtuk
Egymás nevét
 
Aztán jött, hogy többé ne keress
Ha az élet a Duna, én Buda te Pest
De a szív is hiába esik el a harcban
Ha virág nő a helyén
 
Minden út
Ami messze vinne
Újra visszatalál
Oly szép a múlt
Ma a hasonló itt
Hasonlóra talál
Nem is kell,
Hogy tudjam ki vagy
Ha itt leltünk csodát,
Ahol a város őrzi a Dunát
 
Budapest, Budapest
Budapest, Budapest
Budapest, Budapest
Budapest, Budapest
 
Minden út
Ami messze vinne
Újra visszatalál
Oly szép a múlt
Ma a hasonló itt
Hasonlóra talál
Nem is kell,
Hogy tudjam ki vagy
Ha itt leltünk csodát,
Ahol a város őrzi a Dunát
 
Budapest, Budapest
Őrzi a Dunát
Budapest, Budapest
Hallja szíved szavát
Budapest, Budapest
Itt leltünk csodát
Budapest, Budapest
 
Budapest, Budapest
Őrzi a Dunát
Budapest, Budapest
Hallja szíved szavát
Budapest, Budapest
Itt leltünk csodát,
Ahol a város őrzi a Dunát.
 

Unom

Unom, hogy látom előre
Én unom, hogy már megint
Minden érdekesebb a szavaidnál
Nem mondtam, hogy segítek
Én mondtam, hogy csak magamon
Hova megyünk?
Mért pont erre?
Megint itt hagytál
Én próbálom megtartani
Meg próbállak megérteni
Csak nem vágom, hogy miért nem tudok hatni Rád
Pedig mennyire nagy vagy!
Pedig mennyivel jobb voltál
Mikor nem ismertelek
Csak a fejemben laktál
 
Elpattannak a szemek
Addig húzom, amíg lehet!
Addig nézem még a szádat
Amíg minden hangot elfelejtek!
Nem megyek!
Maradok!
Itt leszek!
Zuhanok! x4
 
Elpattannak a szemek
Addig húzom, amíg lehet!
Addig nézem még a szádat
Amíg minden hangot elfelejtek!
Nem megyek!
Maradok!
Itt leszek!
Zuhanok!
Elkaphatnátok tényleg!
Elkaphatnátok!
Miért nem hagytok békén?
Nincs szükségem Rátok
Nem volt semmi kérdés
Mért jár mindig a szátok?
Miért nem hagytok békén?
Nincs szükségem Rátok
Nem volt semmi kérdés
Én semmit nem látok
 
Hallok hangokat
Bárcsak tudnám azt, hogy ki üvölt!
Bárcsak jobban értenék még ehhez is!
Segítenék kimászni
Tényleg kihúznék én mindenkit
De magatok mellé zártok be így engem is
De Téged nem vár semmi
Téged nem hall senki
Egyből felszeded, amit épphogy csak elhagyok
Talán ha több lennék
De még mindig egyedül vagyok!
Kinek beszélsz?
Kinek megint?
Nem is hallotok!
 
Elpattannak a szemek
Addig húzom, amíg lehet!
Addig nézem még a szádat
Amíg minden hangot elfelejtek!
Nem megyek!
Maradok!
Itt leszek!
Zuhanok! x4
Elpattannak az szemek
Addig húzom, amíg lehet!
Addig nézem még a szádat
Amíg minden hangot elfelejtek!
Nem megyek!
Maradok!
Itt leszek!
Zuhanok!
Elkaphatnátok tényleg!
Elkaphatnátok!
 
Nem vagy előttem, nem vagy szem előtt!
Mássz ki!
Mássz ki!
Adj még levegőt!
 
Lesz más!
Lesz más!
Mindig van újabb!
Mindig ígértek, mindig rosszabb!
 

Spanom

[Verse 1]
Látom, hogy megismersz látom, hogy ennyire
Ennyire nem csalódtál nagyot, soha, senkiben
Üljünk le, beszéljünk, szerinted kár
Szerinted nem is én nyílok ki, csak mindenki más összezár
Valóban kevés ez, várd meg, míg folytatom
Told rám a savat, fiatal vagyok, még megszokom
Ne nyújtsd a kezed, annyi por ragadt az ujjadra
Már rég nem bírom átvenni, már rég nem veszem magamra
Nem vagyok hiszékeny, de azért megadnám
Ha egyszer, amit rólam beszélsz, hamarabb érne hozzám
Voltunk már pár helyen, de minden fotót töröltem
Mert nem hagyom, hogy visszajöjjön, amit már rég lelöktem
 
[Chorus]
Miért mondod, hogy tönkrement minden
Zaj kell, de nem voltál még egyedül
Mire vágysz, én már mindent elértem
Én nem hagyom, hogy visszahúzzon, amit egyszer lelöktem
Miért mondod, hogy tönkremegy minden
Zaj kell, de nem voltál még egyedül
Mire vágysz, én már mindent elértem
Én nem hagyom, hogy visszahúzzon, amit egyszer lelöktem
 
[Post-Chorus]
Tartom, én tartom magam, hogyha jönnél
Tudtam, hogy lemaradsz
Én tartom, hogy beengedlek, hogyha késnél
De látom, hogy nem akarsz
Én tartom, tartom magam, hogyha jönnél
Tudtam, hogy lemaradsz
Én tartom, hogy beengedlek, hogyha késnél
Már látom, hogy nem akarsz
 
[Verse 2]
Félek kimondani, de tényleg nincs időm
Félek kimondani, hogy nem tanultál semmiből
Eddig csak brigád volt, már lett egy táborom
Annyian tartanak, hogy megállok a lábamon
Szerinted nagyot mondok, szerintem tényeket
Te is csak akkor maradsz csendben, mikor kérdezek
Remeg a kezem, tudod, hajlamos is vagyok rá
Ez eddig még csak közöny volt, most átalakult haraggá
Te is megtörtél, bejött pár diáklány
Bejött, hogy sosem tudtál megállni a határnál
Te átlátsz rajtam, én nem is vagyok ilyen
De te nem ismertél sosem, csak a pózt, amit épp felvettem
 
[Chorus]
Miért mondod, hogy tönkrement minden
Zaj kell, de nem voltál még egyedül
Mire vágysz, én már mindent elértem
Én nem hagyom, hogy visszahúzzon, amit egyszer lelöktem
Miért mondod, hogy tönkremegy minden
Zaj kell, de nem voltál még egyedül
Mire vágysz, én már mindent elértem
Én nem hagyom, hogy visszahúzzon, amit egyszer lelöktem
 
[Post-Chorus]
Tartom, én tartom magam, hogyha jönnél
Tudtam, hogy lemaradsz
Én tartom, hogy beengedlek, hogyha késnél
De látom, hogy nem akarsz
Én tartom, tartom magam, hogyha jönnél
Tudtam, hogy lemaradsz
Én tartom, hogy beengedlek, hogyha késnél
Már látom, hogy nem akarsz
 
[Chorus]
Miért mondod, hogy tönkrement minden
Zaj kell, de nem voltál még egyedül
Mire vágysz, én már mindent elértem
Én nem hagyom, hogy visszahúzzon, amit egyszer lelöktem
Miért mondod, hogy tönkremegy minden
Zaj kell, de nem voltál még egyedül
Mire vágysz, én már mindent elértem
Én nem hagyom, hogy visszahúzzon, amit egyszer lelöktem
Miért mondod, hogy tönkrement minden
Zaj kell, de nem voltál még egyedül
Mire vágysz, én már mindent elértem
Én nem hagyom, hogy visszahúzzon, amit egyszer lelöktem
Miért mondod, hogy tönkremegy minden
Zaj kell, de nem voltál még egyedül
Mire vágysz, én már mindent elértem
Én nem hagyom, hogy visszahúzzon, amit egyszer lelöktem
 

Veled Akarok Lenni

Mikor jön már a komp?
A hajadba fúj a szél.
Mitől múlik a gond?
Melletted minden baj véget ér.
 
Mikor jön már a tánc?
Most még minden utca zárva.
Mikor indul újra az élet?
Még nincsen kitalálva, de én...
 
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni,
Majd a legvégén...
 
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni,
A világ legvégén.
 
A világ legvégén...
 
Mikor szól már a dal?
Mitől lesz hangos a tér?
Mikor múlik a gond?
Melletted minden baj véget ér.
 
Mikor jön már a nyár?
Mostmég minden ajtó zárva.
Mikor ébred újra a lélek?
Még nincsen kitalálva, de én...
 
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni,
Majd a legvégén...
 
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni,
A világ legvégén.
 
Simogass a nappal!
Ölelj át a széllel!
Mosolyog a hajnal.
Gondolj rám minden éjjel!
 
Kezdődik az élet,
Jó lesz a móka.
Én veled akarok lenni,
Már tegnap óta!
 
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni,
Álmokat keresni,
Majd a legvégén...
 
Veled akarok lenni.
Veled akarok lenni,
Kicsit eltévedni,
A világ legvégén...
 
Mikor jön már a komp?
A hajadba fúj a szél.
Mitől múlik a gond?
Melletted minden baj véget ér.
 

Nyár

Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák. Szél.
Méh döng. Gyík vár.
Pók ring. Légy száll.
Jó itt. Nincs más
csak a kis ház.
Kint csönd és fény.
Bent te meg én.
 

Intés az öregebbek tiszteletére 

Bizony hajoljatok meg az öregebbek előtt,
akár utcaseprők, akár miniszterek.
Nem oly tiszteletet prédikálok én tinektek,
mint a papok s az iskolai olvasókönyvek.
De vegyétek számba, mily nehezen mentitek át ti is
évek veszedelmén törékeny szívverésteket
ezen az embernek ellenséges földgolyón,
s ők, kik negyven, ötven, hatvan évet éltek,
hány téli reggelen, hány tüdőgyulladáson
gázoltak át, hány folyó mellett haladtak el éjjel,
s hány gépkocsitól ugrottak el az utcasarkokon,
míg váratlanul éltetek állanak, időtől koszorúzva,
mint a csodák, mint akik háborúból jönnek,
egyenesen, mint a zászlórúdak, s egyszerre kibontják,
hogy ámuljatok, vihar-csapott, de visszahozott életüknek
méltóságosan lebegő, békét hirdető, diadalmi lobogóját.
 

Nincs több ilyen srác [A Guy Like You]

Párizs, a szerelem városa izzik ma este,
persze mert felgyújtották
De dúl a l'amour.
Messzi hol vörös az ég, szerelmes nők szíve ég.
S én tudom, hogy van egy mely érted lángol rég!
 
Nincs még egy srác, ki ily kiváló
nincs még egy srác kit ennyi ifjú hölgy imád!
Mert ez az arc, egyedülálló
ki tudja hány szép lány vár rád.
 
Van pasi száz, de mind csak teng-leng
a sorból egy sem lóg ki unalmas bagázs.
Egy ilyen srác ünnep a szemnek
hát nem vitás, ez nem csalás, nem ámítás.
 
Te vagy komám, az örök nyertes,
mert benned ám meg van ami másban nincs! (Te vagy az ász!)
A fejformád oly jellegzetes,
Az ilyen arc mint ez nagy kincs.
 
Ne Adoniszt lesd, nézz inkább körbe,
sok lány a formabontó csemegéhez húz.
Kifli és test, úgy szép, ha görbe
belőled fél is többet ér, mint másból húsz!
 
Hallgass a tapasztalat öregre Quasi és hidd el,
Annyira imád, hogy mindig elájul, ha lát.
Csak téged vár, a sok leány hisz tudjuk már
Mily kulcsra jár a női szív.
 
Te vagy a sztár, Te vagy a bingó!
Csak téged vár a lány, jobb vagy mint száz vagány!
Szív-szikrát csiholó, hétpróbás giggoló.
Egy szó, mint száz nincs több és kész!
 

A Csodák Udvara [The Court of Miracles]

Párizsban akad egy rettentő bűnbarlang,
ahol a zsiványok rejtőznek el.
Párizsban akad egy bűnbarlang,
neve a Csodák Udvara.
Ez az a hely!
 
Hol a béna jár!
És a vak lát jól!
 
De a holt nem szól!
Csak az fecseg, ki él,
rátok vár a kötél!
 
Módszerünk eléggé nyakatekert itt,
Lógós lesz belőled, hiába futsz!
 
Mert az a Csodák Udvara,
hol az a legnagyobb csoda,
ha élve kijutsz!
 
Bírósági végzés, aztán kivégzés....
Lesz ügyvéd, ügyész és bíró is ám!
Tárgyaljunk gyorsan,
az ítélet megvan!
És büntessünk hamar,
hisz az a nagy szám!
 
No, most, hog ymár mindenki szót kapott...
Tiltakozom!
Hallgass el!
Tilt-
Csendet!
Háá...
 
Mindkettő teljesen ártatlan,
nincs ennél súlyosabb bűn....
Így hát lógniuk kell!
 

Összetörve

Ahogy nézlek, nem csodálom,
Mintha haragba' lennél
Mindenkivel az égvilágon
Több vagy te ennél
(Több vagy te ennél...)
Pumpálva lüktet, néha rándul,
Kell még egy kávé.
Cukor nélkül nem kívánom,
Ez már nem játék.
 
Összetörve tükröm másából,
Lopva meglép.
Ismeretlen vagy csak nincs rá szó,
Azzal szed szét.
Jobb, ha nem félsz,
És megpróbálod összeszedni.
Sok kis emlék, folyton rád számol,
Élni hagy még.
 
Semmi nincs a láthatáron,
Csak vér meg verejték.
Szippantsunk mélyet, inhaláljunk,
Ne keljünk fel még.
Összetörve tükröm másából,
Lopva meglép.
Ismeretlen vagy csak nincs rá szó,
Azzal szed szét.
Jobb, ha nem félsz,
És megpróbálod összeszedni.
Sok kis emlék, folyton rád számol,
Élni hagy még.
 
De néha megoldja,
A zuhanyt megfogja,
Hideg víz, nem mondja
Arcomba locsolja.
De néha megoldja,
A zuhanyt megfogja,
Hideg víz, nem mondja
Arcomba locsolja.
De néha megoldja,
A zuhanyt megfogja,
Hideg víz, nem mondja
Arcomba locsolja.
 

Harcot vívnék?

Néha még
Kell a mély
De nem lehet
Szenvedély
Mindened a szenvedés
Élvezet a megvetés
 
Nincs már benned
Nincs már jó,
Nincs már vágy, se szó
 
Ez nem az amiért
Ő nem az akiért
Érdemes
Harcot vívni
 
Ha végtelen benn a tél
A fontosabb elvetél
Ha élvezet a szenvedés
A gyűlölet a véged és...
 
Nincs már benned
Nincs már jó,
Nincs már vágy, se szó
 
Ez nem az amiért,
Ő nem az akiért,
Érdemes
Harcot vívni
 
Ő nem az akiért,
Érdemes
Harcot vívni
 
Ez nem az amiért,
Ő nem az akiért
 
Ez nem az amiért,
Ő nem az akiért,
Ez nem az amiért
Harcolnék
Ő nem az akiért
Szenvednék
 

Védekezés

Próbálgatom, tanulgatom,
hogy ne szeresselek nagyon,
Félelmesek a viharok,
s én romló törzsű fa vagyok.
S minden nagy érzés új gyökér,
mely földbe köt, ha mélyet ér.
Magam hullásra készitem,
gyökereimet gyengitem:
ha a viharban dőlni kell,
fogódzás nélkül dőljek el.
 

Felemel

Egy régi fénykép úgy döntött, hogy földre hull
Apám arcán egyszerű derű
Nem volt ő se szent
Egyszer fent és egyszer lent
Az élet mégis úgy tűnt, gyönyörű
 
Csak énekelt, s egy szót sem értett latinul
De kért, hogy higgyem el, ha érdekel
Hogy meghívja a bajt
Aki térdet sose hajt
A szívét sem emelheti fel
Csak az, aki mást is felemel
 
Apa, látod
Mivé tesszük a világot
Nem hiszem el
A hiányod
Arra tanít
Legyek én, aki mer
Te is látod
Mivé tesszük a világot
Nem hiszem el
A hiányod
Arra tanít
A teher engem is
Felemel
 
Az álmaimba éjjelente visszatér
Nem fogja már régen a kezem
Nem is szól, csak int
Aztán eltűnik megint
Mikor azt kívánnám, maradjon velem
 
A sötét ég előtt az arca falfehér
A tenyerében parazsat hozott
Ő előttem jár
És a túloldalon vár
Hogy meg ne fagyjak én, ha átjutok
Ha földre omlanak a csillagok
 
Apa, látod
Mivé tesszük a világot
Nem hiszem el
A hiányod
Arra tanít
Legyek én, aki mer
Te is látod
Mivé tesszük a világot
Nem hiszem el
A hiányod
Arra tanít
A teher engem is
Felemel
 
Ha az élők alusznak
Éberek a halottak
 
Apa, látod
Mivé tesszük a világot
Nem hiszem el
A hiányod
Arra tanít
Legyek én, aki mer
Te is látod
Mivé tesszük a világot
Nem hiszem el
A hiányod
Arra tanít
A teher engem is
Felemel
 

Hajladozik nádszál, zörög e levele

1. ||: (s) Hajladozik nádszál, zereg e levele, :||
||: S az ién irigyemnek meg nem áll e nyelve. :||
 
2. ||: (s) Este lefektikbe' fejik alá tesznek, :||
||: Régvel felkeltikbe' nyelvik alá vesznek, :||
 
3. ||: (s) Letesznek, felvesznek, hogy elveszesszenek; :||
||: (s) Nem engedi Isten, hogy elveszesszenek. :||
 
4. ||: (e) Mi' nehez e tejstnek liélektől megválni, :||
||: S az igaz liéleknek kárhozatra menni... :||
 
5. ||: Könnyebb kősziklának lágy 'ijasszé válni, :||
||: Mint kiét édesegynek egymástól megválni, :||
 
6. ||: (s) Me't kiét édesegynek színye sem változik, :||
||: De kiét idegennek vére vízzé válik. :||
 

Szerelemre hangolva

Az életembe léptél
máról a holnap így lett más veled.
Mert értelmet nyert minden,
megköszönni mindezt,
hogy tudnám most neked.
Így érzem, rég bár érthetném
köztünk a távolság,
mint föld és ég.
Szerelemre hangolva
bár csak minden dalban értünk szólna
a legszebb hang a csend után.
Szerelemre hangolva,
mint a szó s a dallam összeforrva,
félek ránk más, ami vár.
If there’s no you there’s no me.
You’re with me through the day
and you are there in my dreams.
The more I learn about you.
Stronger grows the sorrow
cos I know, we will never be.
Burning hearts
Gentle touch
It’s the power of us coming close
Everytime I close my eyes
I can see you I can feel you near me
Side by side, still alone
I don't wanna realize
You and me will never be together
Side by side, I walk alone
(hoooo…jeee. I walk aloneeee)
no no no
Szerelemre hangolva
bár csak minden dalban értünk szólna
a legszebb hang a csend után.
Szerelemre hangolva,
mint a szó s a dallam összeforrva,
félek ránk más, ami vár.
I don't wanna realize
You and me will never be together
Side by side,
félek ránk
Side by side
Más, ami vár
I walk alone
Más, ami vár
I walk alone
 

Oldalak