2023.06.05.
Gorm! (Gormiti!)
Gorm! (Gormiti!)
Gorm! (Gormiti!)
Gorm! (Gormiti!)
Villám zúg, mennydörög
Vihar dúl, dübörög
Mágor az alanyúr
Szabadság szíven szúr
Szolga lesz, minden törzs
Ellenálsz, összetörsz
De mégis, van esély
Bíz bennük, sose félj!
(Gorm!) Gormiti, nagyurak,
elállják útjukat
Agrom egy nagyvezér,
ravasz és, sose fél
négy erő, egyesül
a gonosz, menekül
céljuk az, igazság, szabadság
HÉÓ!
Gormiti kalandok jönnek
négy lord, ki mindenhol győzhet
vértezve természettel
győznek a négy elemmel
Gormiti sohasem félnek
természet urai jönnek
hősök, ők nagylelkűek
a gormiti hercegek
Gorm! (Gormiti!)
Gorm! (Gormiti!)
Gorm! (Gormiti!)
Gorm! (Gormiti!)
Gorm!
2023.06.05.
Mond el nekem, mond el kérlek
hogy én is megértsem
létezik-e más itt a bennsőmben?
így összetörve éltem én
e sötét veremben
te folyton csak nevetsz
pedig mit sem sejtesz
így összetörve úgy, mint én
lélegezni fáj
mert nem lehet mindent leleplezni
ez a rideg valóság
ha megrepeszt, ha összetör
ha összezúz, és meggyötör
én megtalálom és elkapom őt
és végül
itt kell hogy éljek e torz világban
és elhalványul lassan minden
ne keress meg nem ér annyit már
és ne nézz így rám
a régi világunk már másé vált hát
csak azt szeretném hogy semmit se bánj
csak emlék marad, emlékezzél hát
könnyek nélkül rám
mert elborít és folytogat
a megányosság eláraszt
még emlékszem a múltunkra
a nevetésünk hangjára
nem mozdulok x5
nem mozdulhatok
megváltoztam itt legbelül
de más világ vesz már körül
mint két fonál ha összeér
a végén úgy is elvetél
ha megrepeszt, ha összetör
ha összezúz, és meggyötör
én nem hagyom hogy beszennyeződj
és végül
itt kell hogy éljek e torz világban
és elhalványul lassan minden
ne keress meg nem ér annyit már
és ne nézz így rám
a régi világunk már másé vált hát
csak azt szeretném hogy semmit se bánj
csak emlék marad, emlékezzél hát
könnyek nélkül rám
csak ne felejts el x4
rettegek hisz tudom megváltoztam
ez az idilli világ csupa hamis ármány
kérlek ne felejts el és emlékezzél rám
Mond el nekem, mond el nekem
hogy én is megértsem
mi lakik itt bennem?
2023.06.05.
Tóparton egy kis padon :
- Te én ezt nem folytatom…
Lanyha szellő lengedez
- De, hát azt mondtad, szeretsz…
Hangol egy utcazenész
- Hidd el, nekem is nehéz…
Távol egy gyermek nevet
- De az asszony nem szeret !
Tompák az utcazajok
- Igen, magányos vagyok…
Dörren az ég egy nagyot
- Azt ígérted, elhagyod!
Az eső is elered
- Ott vannak a gyerekek…
A por vízzel elegyül
- Nem hagyhatsz itt egyedül!
Esernyők fejek felett
- Ezt tovább így nem lehet…
A Liget napfénytelen
- Mi lesz akkor énvelem?
Tető alá fut a nép
- Valaki helyembe lép…
Lassan már minden tocsog.
- Nem lehetsz ilyen mocsok!
Villám villan fényesen
- Nyugodj már meg, édesem!
Sár csorog lábszárakon
- Nem úszod meg szárazon!
Végre itt egy menedék
- Jaj, tudod, a csemeték…
Átázott a széldzseki
- Nem mondtad el még neki?
Sokan állnak egy helyen
- Elolvasta a csetem.
És mindenki nyugtalan
- Akkor megölöm magam!
A férfi taxinak int
- Ne fenyegess már megint!
A nő forgatja a szemét
- Tönkreteszlek, te szemét!
A srác beül a kocsiba
- Untalak már, te liba!
2023.06.05.
Gaz fertelmeknek kútfője,
elfogattál, megmérettél
pálcát tört bírád feletted,
törvény által hogy ítéltettél,
bűnöd-vétked nem vallottad,
régi hitben tévelygésed,
verdiktet színre vallottad,
valld meg, bánd meg istentelenséged!
Nagyméltóságú uraknak
szálka levék az körme között,
nem szánom és nincsen bűnöm,
sem ember, sem Isten előtt,
vádoltak, kínpadra vontak,
csontom törték, vérem vették,
emberségemben gyaláztak,
könnyem, kínomat csak nevették.
Üldözöttek, Égnek népe, gyertek hát
Táltosoknak kérem irgalmas álmát,
nevem veszni ne hagyjátok, regében, és énekben
Jó hitünkért, íme, itt megégettem.
Szólítom a Földnek mélyét, rengjen hát,
szólítom a Víznek anyját, zúgjon hát,
Nyári szél bősz orkánt hozzon,
Nap haragja perzseljen,
Tüzek Atyja égő lánggal égessen!
Vérbe fúlt hajdan szép hangom,
nem szól véle rege, sem ének,
nem hoz enyhet nagybetegnek,
senki fia-gyermekének,
földet seprő hajkoronámat
bőrig vágták, tűzre dobták,
alkut még így sem kötöttem,
hazug ítéletem így meghozták.
Üldözöttek, Égnek népe, gyertek hát
Táltosoknak kérem irgalmas álmát,
nevem veszni ne hagyjátok, regében, és énekben
Jó hitünkért, íme, itt megégettem.
Szólítom a Földnek mélyét, rengjen hát,
szólítom a Víznek anyját, zúgjon hát,
Nyári szél bősz orkánt hozzon,
Nap haragja perzseljen,
Tüzek Atyja égő lánggal égessen!